Miért is riadnak vissza a diákok a kötelező olvasmányoktól? Miért ugyan azok a kötelezők már évszázadok óta? Miért olyan közutált téma is ez? Miért is próbál minden diák kitérni a kötelező elolvasása elől? Miért éppen ezek fontosak? Ezek, és még sok ilyen kérdés merül fel bennem, és sok más diáktársamban, ha ez a téma merül fel egy beszélgetés közben. Én most ezekre a kérdésekre „próbálok” érthető, és elfogadható fogalmazást írni.

Először is miért irtózunk a kötelező szótól? Miért nem csak ajánlott? Mert ha csak ajánlott lenne de az órán vennénk részletesen akkor úgy is zavaró lenne a diákoknak ha nem értik, tudják miről van szó. Főleg akkor, ha a könyvet a tanár érdekesen adja elő, és akkor a diáknak megfordul a fejében, hogy tényleg megérné elolvasni. A kötelezők elolvasását nem tenném kötelezővé középiskolában. Azt igen, hogy beszéljenek róla az órán és tudja a diák, hogy miről szól, mik a könyv fontos különlegességei, de azt, hogy a diák az egyik napról a másikra elolvasson négyszáz valamennyi oldalt -mert úgyis az utolsó napra hagyja az egészet- az emberfeletti elvárás. Majd mindenki elolvassa ha már elég öreg lesz ahhoz, hogy ne kelljen másra tanulni és magától jöjjön rá hogy az élethez néha pedig kellenek ezek a tudások.

Következő nehézség a kötelezők listája. Hogy is kéne kiválasztani azok, az idő próbáját kiállt könyvek közül a legfontosabbakat, amelyek sokaknak tetszhetnek majd, és szívesen olvassa a tanuló közösség, mert hiszen elvégre ez a cél, az olvasásra szoktatás. Ezt a vágyat sok befolyásoló tényező egyszerűen elpusztíthatja. Kezdetben a legnehezebb mert amíg az ember nem szokja meg azt, hogy a fantáziáját használja addig elég nehéz könyvet olvasni. Manapság mindent készen kapunk a televízió és az internet által. Semmit nem kell elképzelni, semmin nem kell gondolkodni minden le van egyszerűsítve úgymond „előrágva”,nekünk már csak ki kell nyitni a szánkat és kész. Csakhogy az ÉLET nem ilyen. Ott nem kapjuk készen az jóvilágot, ott mindenért keményen meg kell harcolni vagy legalább dolgozni kell érte.

De most akkor milyennek is kell lennie egy jó kötelezőnek? Erre a választ mindenkinek magának kell megadnia, mert ezt embere válogatja. Azért néhány alappilléren egyetértünk. Ilyen mondjuk a nyelvezet, az egyik legfontosabb része egy könyvnek, hiszen a drága szép magyar nyelvünk millió féleképpen tudja kifejezni a magyar szavakat hát még egy szöveget! Érdekes jelenség az, hogy a célközönség változik, ez annyit tesz hogy nem ugyanúgy fogja fel a korábbi generáció az okokat, tetteket mint a mai fiatalság. Gondoljunk csak Nyilas Misire. A mai fiatalok nem nagyon tudnak azonosulni a Légy jó mindhalálig főhősével. Nem egy erkölcsileg tiszta, rokonszenves kisfiúnak látják, hanem egy igazi lúzernek, egy kis baleknak, aki egyáltalán nem talpraesett, s emiatt meg is járja. Ma már más értékek fontosak. Fontos, ha az esemény túl sok szálon fut és nehéz kiigazodni rajta. Gondoljunk csak egy olyan filmre ami egyszerre fut 4-5 szálon*, azt is bonyolult értelmezni hát még egy ilyen könyvet.

Van-e másik (ki)út? Az életben sokszor feltehetjük azt a kérdést a könnyebb út jobb is? Az irodalmat szerető és segítőkész emberek létrehozták a nagy közkedvelt művet a Kötelezők röviden-t. Miért is jó ez? Mert rövid, hamar el lehet olvasni, és talán rávilágít néhány olyan történésre, ami nekünk, az olvasónak nem tűnt fel. Viszont nem mond el mindent a személyekről, nem írja le ki mit miért tett csak általánosan a történetet. Ennyi elég egy könyvről? Határozott válasz a NEM, el kell olvasni az eredetit, hiszen nem tudja megérteni az olvasó a tettek miértjét, ha nem ismeri az elkövető személyt. Modern világunkban a megfilmesítés a másik segítségünk. Ezzel is az a baj, hogy a rendező szempontjából, az ő nézőpontján át láthatjuk meg a történetet.

Mi a jó a kötelezőkben amiket észre kell venni? Először is a tanár nem véletlenül pont ezeket adta fel olvasásra, tehát biztos van benne valami fontos. Másodszor minél többet olvasunk annál könnyebb lesz az életünk, ez anya tapasztalata. Harmadszor egy könyvet jókedvvel kell olvasni. Együtt kell érezni vele, ha vidám rész jön és nevetünk vagy ha váratlanul balsorsra fordul hősünk útja és izgulni kell érte, hogy hogy fog majd szabadulni a szorult helyzetből.

Hamarosan itt a vége, és még mindig nem válaszoltam arra, hogy egyeltalán érdemes-e elolvasni egy kötelezőt? Hát egyet mindenképp, sőt sokat is, de az összeset azért nem feltétlenül. De most komolyan, van olyan kötelező olvasmány, amit jobb, ha nem olvasunk el mert örökre elmehet a kedvünk az olvasástól. Ezt a könyvet én még nem olvastam, szerencsére. Így átgondolva a lényeg az, hogy olvasni kell. Nem csak azért mert fejleszti a szókincsünket, beszédkészségünket de még a az íráskészségünket is, hanem azért is, mert fejleszti a fantáziánkat ami manapság sokakból hiányzik. Az olvasás pozitívumai közé tartozik még az, hogy megmozgatja az agyunkat, gondolkodásra kényszerít bennünket. Lássuk be kevés olyan dolog van ami jobban beizzítja az agyunkat. Azért egy dolgot én sem értek. Ha az olvasás így felpörgeti az elménket akkor mért épp lefekvés előtt szokott olvasni az emberek 90%-a?